A doktori képzés és fokozatszerzés minőségbiztosításának elveit és módszereit elsősorban a BME Doktori és Habilitációs Szabályzat (BME DHSZ), a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (BME TVSZ), valamint a Doktori Iskola Működési Szabályzata rögzíti. Az alábbiak részben ezekkel átfedő, részben ezeken túlmutató követelményeket ismertetünk, nem kitérve viszont a kapcsolódó jogszabályokban megjelenő kötelező minőségbiztosítási elemekre.1
A Vásárhelyi Pál Építőmérnöki és Földtudományi Doktori Iskola (továbbiakban: doktori iskola) jelen minőség-biztosítási szabályzata követi az Országos Doktori Tanács ajánlását,2 helyenként az abban szereplőknél magasabb elvárásokkal.
(1) A doktori iskola félévente (november és május) PhD témajavaslatokat kér be a képzésben részt vevő szervezeti egységektől, valamint az együttműködő intézményektől. Az egyes témajavaslatokhoz meg kell adni a témakiírók adatait is. A doktori iskola tanácsa (DIT) minden témát értékel, és csak azok meghirdetéséhez járul hozzá, amelynél biztosított a kutatás szellemi és infrastrukturális háttere, és reálisnak ítéli, hogy 3-4 éven belül benyújtható lesz egy színvonalas disszertáció.
Külső kutatóhelyen megvalósuló témavezetés a doktori iskolával együttműködési megállapodást kötött olyan intézményekben lehetséges, ahol rendezett a hallgató foglalkoztatásra irányuló jogviszonya, és egyértelműen meghatározottak a hallgató jogai és kötelezettségei.
(2) A témakiírókkal szemben kiemelt elvárás az aktív kutatói tevékenység: a téma meghirdetését megelőző 5 év tudományos közleményeinek mutatói jelentősen haladják meg a doktori iskola fokozatszerzéshez előírt publikációs követelményeit (lásd később). A témakiírók korábbi témavezetéseinek értékelésével3 el kell kerülni, hogy a hallgatók sorozatosan eredménytelen témavezetést nyújtó oktatók irányítása alá kerüljenek.
(3) A DIT által jóváhagyott, meghirdetésre kerülő doktori témák és a témavezetők adatlapjai megtekinthetők a www.doktori.hu lapon és a doktori iskola honlapján. A felvételi követelményekről és a doktori iskolába felvettek névsoráról rendszeresen megújított, nyilvános tájékoztató található a doktori iskola honlapján.
(4) Témavezetővé válik az a témakiíró, akinek meghirdetett témájára jelentkező hallgató felvételt nyer, és beiratkozik a doktori iskolába. Minden doktoranduszhoz egy és csak egy témavezető tartozik, aki teljes felelősséggel irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelölt fokozatszerzésre való felkészülését. Kettős témavezetés csak nemzetközi együttműködés keretében végzett képzés, vagy interdiszciplináris kutatási téma esetén lehetséges. Egy témavezetőhöz csak különlegesen indokolt esetben3 tartozhat 3-nál több3 doktorandusz hallgató.
(1) Doktori képzésbe csak a www.doktori.hu lapon országosan meghirdetett pályázatra történő jelentkezéssel, sikeres felvételi bizottsági meghallgatás után lehet bekerülni. A doktori iskola félévente (december és május) kibocsátja a felvételi pályázati felhívást, amely tartalmazza témakiírásokat, valamint a doktori képzésbe történő felvétel formai és tartalmi követelményeit.
(2) A felvételi vizsgán való részvétel feltétele a fogadókészség írásban történő biztosítása a témavezető, valamint a fogadó egység részéről (tanszék, ill. külső intézmény). A felvétel formai követelménye a legalább jó minősítésű diploma, valamint az angol nyelvtudás igazolása.
(3) A felvételi meghallgatás (január) célja a megfelelő felkészültség ellenőrzése és rangsorolt felvételi javaslat tétele. A felvételi a DIT által kijelölt Felvételi Bizottság előtt zajlik. A felvételin szerezhető szakmai habitus pontok részben a választott témában való jártasságot értékelik.
(4) A felvételi folyamat a Doktori Iskola és a Kar számos személye és testülete által kontrollált: A Felvételi Bizottság jelentése alapján a DIT javaslatot tesz a Kar Dékánjának a felvételre, valamint az állami ösztöndíjak odaítélésére. A felvételi döntéseket a Kar Dékánja hozza meg.
(1) A doktori képzés tantárgyainak elfogadásáról, illetve a tematikák felújításáról a DIT dönt. A tematika legalább háromévenként felülvizsgálandó.
(2) A doktori iskola oktatói csak azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók lehetnek, akiket a DIT alkalmasnak tart, és egy adott időszakra felkér doktori kurzusok tartására. A doktori iskola oktatói megjelennek az iskola ODT adatbázisában, és amennyiben valaki több doktori iskolában is oktat, az ODT adatlapján nyilatkozik arról, hogy melyik doktori iskolához hány százalékban tartozik.
(3) A doktori témakiírás és a fokozatszerzés publikációs követelményei tartalmazzák kutatómunkával kapcsolatos elvárásokat, az önállóság elvárható szintjét. Minden doktorandusz évente legalább egy szakmai előadást tart kutatási eredményeiről, lehetőleg idegen nyelvű fórumon. A doktori iskola biztosítja, hogy a hallgató a képzés során eljusson olyan külföldi egyetemre/intézetbe, ahol témájához kapcsolódó kutatások folynak.
(4) A doktori iskola képzési tervéről, tantárgyairól és oktatóiról, valamint kutatási irányairól rendszeresen megújított, nyilvános tájékoztató található a doktori iskola honlapján.
(1) A hallgatók tanulmányi teljesítményét és előrehaladását tanévenként a DIT értékeli a doktorandusz munkabeszámolók alapján (BME TVSZ 27. § 1 és 8). A szemeszterenként benyújtandó munkabeszámoló a Doktori Iskola honlapjáról letölthető nyomtatvány szerint tartalmazza a tanulmányi és kutatási eredmények összesített mutatóit (beleértve a PhD témakörében készült publikációkat, konferencia és szemináriumi előadásokat).
(2) A DIT külön is figyelemmel kíséri a hallgatók tudományos teljesítményeinek azon elemeit, amelyek majd a fokozatszerzési eljárás megindításához lesznek szükségesek.
(3) A DIT értékelése alapján a Kar Dékánja a tanulmányaikban vagy kutatómunkájukban nem megfelelően haladó államilag támogatott hallgatókat átsorolhatja az önköltséges képzésbe (BME TVSZ 27. § 9).
(4) A doktori iskola az egyetemen alkalmazott egységes monitoring eljárással nyomon követi a fokozatot szerzett hallgatók életútját. Ennek eredményét a doktori iskola időszakos önértékeléseiben a www.doktori.hu adatbázisában hozza nyilvánosságra. Az önértékelés tartalmazza a képzésre vonatkozó egyéb statisztikai adatokat is (hallgatói létszámadatok, átlagos fokozatszerzési idő, fokozatszerzési arány, stb).
(1) A doktori fokozat általános követelményeit a BME DHSZ részletesen szabályozza.
(2) A saját eredményeket közlő publikációkat a tézispontokhoz kell rendelni, és ezekről a doktori iskola által meghatározott formában társszerzői lemondó nyilatkozatot kell kérni.
(3) A fokozat megszerzésének feltétele, hogy a tézispontokhoz rendelt publikációk eleget tegyenek a doktori iskola részletes publikációs követelményrendszerének. Ezt a doktori iskola évente felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja. A jelenleg érvényes elvárásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
(4) Ha a fokozatszerzési követelményekben változás történik, akkor a változásról született döntést követő 2 éven belül a jelölt választása szerint kell alkalmazni a korábbi vagy az új követelményeket.
(5) A követelményrendszer (MAB előírás szerint) része a doktori iskola Működési Szabályzatának, így elérhető a www.doktori.hu adatbázisban, de közvetlenül is elérhető a doktori iskola, illetve az egyetem honlapján keresztül.4
(1) A fokozatszerzési eljárás szabályait részletesen ismerteti a BME DHSZ 15. § - 23. §. Az eljárást lefolytató testület a Építőmérnöki Kar Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (HBDT), melynek tagjai a tudományág magasan kvalifikált szakemberei: a tagok kétharmada egyetemi tanár, az egyetemi tanári kinevezéssel nem rendelkezők pedig az MTA doktorai.
(2) A doktori értekezést benyújtás előtt munkahelyi vitára kell bocsátani. A vitában a dolgozatot egy külső, legalább doktori fokozattal rendelkező opponens értékeli. A vita lefolyását és különösen az értekezés módosításával kapcsolatos véleményeket, megállapításokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv melléklete az opponensi vélemény. Az értekezés jelentős átdolgozása esetén a munkahelyi vitát ismét le kell folytatni.
(3) Az értekezés benyújtása után a Bíráló Bizottság tagjai nyomtatott és elektronikus formában is megkapják a disszertációt és a tézisfüzetet. Az opponensek személye a bírálatok elkészültéig nem nyilvános. A Bíráló Bizottság tagjai az opponensi véleményeket mindkét bírálat beérkezése után, a jelölt erre adott válaszait pedig legkésőbb a védés előtt egy héttel elektronikus formában kapják meg. A nyilvános vita meghirdetésekor az értekezés és a tézisfüzet nyilvánossá válik a www.doktori.hu lapon.
(4) A bírálókhoz kiküldött értekezés utólag nem módosítható. Amennyiben a Bíráló Bizottság szakmailag hibás állításokat kifogásol, vagy nem fogad el tézispontokat, akkor a bizottsági jegyzőkönyv erre vonatkozó részét a disszertációhoz csatolják (elektronikus formában is), és a megvédett értekezés ezzel a kiegészítéssel kerül nyilvánosságra (könyvtár, repozitórium).
A szabályzat az alábbi minőségbiztosítási elvek érvényesülését kívánja elérni:
Szakmai kontroll
A doktori képzés és fokozatszerzés teljes folyamatán keresztül érvényesíteni kell a tudományos közvélemény kontrollját.
Nyilvánosság
A minőségbiztosítási rendszer főbb fázisai a szakmai és tudományos közvélemény számára legyenek széleskörűen nyilvánosak.
Visszacsatolás
A doktori képzésben részt vevő oktatók, témavezetők és a doktori iskola különböző testületeinek tagjai kapjanak folyamatos visszajelzést tevékenységük színvonaláról, és legyen lehetőségük a tapasztalataik visszacsatolására.
Egyéni felelősség
Egyértelműen tisztázott legyen, hogy a doktori képzésben részt vevők körében kinek mi a feladata és miért felelős.
Dokumentálás
A doktori képzéssel és fokozatszerzéssel kapcsolatos valamennyi döntési pontról készüljön dokumentáció. A minőségirányítási rendszer működtetése csak minimálisan adminisztratív terhet rójon a képzésben és a fokozatszerzési eljárásokban részt vevő oktatókra és kutatókra.
Budapest, 2014. szeptember 4.
Józsa János
a Vásárhelyi Pál Építõmérnöki és Földtudományok Doktori Iskola vezetõje
Mellékletek:
1. Kiegészítő értelmezések
2. A fokozatszerzés publikációs követelményei
Korábbi témavezetések értékelése:
| Eredményes | Folyamatban | Eredménytelen |
|
abszolutórium: 4 éven belül, indítás: absz + 2 éven belül, fokozatszerzés: 8 éven belül. |
abszolutórium: 4 éven belül, indítás: absz + 2 éven belül, fokozatszerzés: még nem telt le a 8 év. |
nem eredményes, és nincs folyamatban. |
3 doktorandusz témavezetése:
A korlátozást, hogy egy témavezető egyidejűleg legfeljebb 3 doktorandusz munkáját irányíthatja a fokozatszerzési eljárás megindítása feloldja, azaz a doktorjelölt irányítása már nem korlátozza új hallgató felvételét.
Ha valaki több mint 7 évvel a doktori tanulmányok megkezdése után indít doktori eljárást, akkor csak különleges indok esetén kérelmezheti az EHBT-nél, hogy disszertációján témavezetőt tüntethessen fel. Az ilyen jelölt EHBDT engedély hiányában egyéni felkészülőnek minősül.
Különlegesen indokolt eset:
Ahol a minőségbiztosítás jogszabályokban nem rögzített, vagy annál szigorúbb feltételt támaszt, az EHBDT kivételesen engedélyezheti a követelmény teljes vagy részleges, illetve – jogszabályban rögzített követelmény esetén - legfeljebb a jogszabályban rögzített mértéknek megfelelő mértékűre módosítását. EHBDT engedély a tudományági testület (HBDT, DIT) írásban benyújtott, részletesen indokolt javaslata alapján adható.
Építőmérnöki Kar Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (HBDT)
Útmutató a publikációk értékeléséhez és minimumkövetelmények megállapításához a PhD eljárásokban
2014. június
Ez az útmutató jelöltek, előterjesztők és bírálók számára készült. Célja az, hogy
Nyilvánvaló, hogy a feltételek formális teljesítése nem garantálja sem az eljárás elindítását, sem pedig annak sikeres befejezését. A döntéshozatalnál a kari HBDT érdemben megvizsgálja az új tudományos eredmények publikálásának szintjét, továbbá a jelölt hozzájárulását a publikált eredményekhez. Az értékelő pontszám azonban hasznosan hozzájárulhat a komplex értékeléshez is.
A publikációk adatait a BME Publikációs Adatbázisába (vagy a Magyar Tudományos Művek Tárába) kell felvinni. A publikációlistát az „Útmutató PhD fokozatért illetve habilitációért folyamodók számára a publikációkkal kapcsolatos adatok megadásához” című anyagban megadott módon kell elkészíteni. Az így elkészített listára (vagy a kinyomtatott lista végére) a jelölt rávezeti a lenti táblázat és a %‑os módosítások alapján járó pontokat, és a végén feltünteti a teljes pontszámot.
Minimumkövetelmények
A doktori eljárásban a HBDT két ponton is ellenőriz minimumkövetelményeket:
(Természetesen, ha az eljárás elindításakor az értekezést is benyújtja a pályázó, akkor a két követelmény teljesülését együtt vizsgálja a bizottság.)
A minimumkövetelmények célja kettős: egyrészt a jelöltek számára támpontot nyújtanak arra, hogy mi az a legkisebb mértékű publikációs tevékenység, amelynek elérése előtt általában nem érdemes doktori eljárást kezdeményezni; másrészt tájékoztató küszöbszintet ad előterjesztők számára, mely alatt általában nem javasolhatják doktori eljárás megindítását (D. H. Sz. 18.§ (5)). A fokozat odaítélésére vonatkozó döntésben a publikációs tevékenység mértéke (mennyisége) mellett ennek minősége is döntő szerepet játszik.
A minimumkövetelmények teljesítését az előterjesztő (és az előterjesztés alapján a HBDT) a beadott anyagok alapján ellenőrzi.
Ha a minimumkövetelmények nem teljesülnek, a benyújtott kérelmet a HBDT elutasítja.
A minimumkövetelmények ebben a formában a nyilvános anyagokra vonatkoznak, a részben vagy egészében titkosított anyagokra alapozott kérelmet különleges eljárás keretében kell megvizsgálni.
A minimumkövetelmények nem teljesítése miatt elutasított kérelem esetén a befizetett teljes doktori eljárási díjnak és a kezelési díjnak a különbözetét az Egyetem visszafizeti. Teljesített minimumkövetelmények esetén a vizsgálat az eljárás része, és külön díja nincs.
PhD minimumkövetelmények az eljárás indításához
A publikációk pontozása
A (szakterülettel kapcsolatos) egyes publikációkra adandó pontszámok a következők:
| Könyv | 8 |
| Könyvrész, könyvfejezet | 6 |
| Gyűjteményes kötetbenm2 cikk | 1 |
| Nyomtatott (vagy elektronikusm3 formában közzétett) egyetemi jegyzet | 3 |
| Folyóiratcikkek (lehet csak elektronikusan megjelenő is) | |
| Lektorált | |
| Külföldön megjelent idegen nyelvű | 6 |
| Magyarországon megjelent idegen nyelvű | 4 |
| Magyar nyelvű | 2 |
| Nem lektorált | |
| Külföldön megjelent idegen nyelvű | 3 |
| Magyarországon megjelent idegen nyelvű | 2 |
| Magyar nyelvű | 1 |
| Nemzetközi részvételű konferencia kiadványában megjelent idegen nyelvű előadásm4 | |
| Lektorált | 4 |
| Nem lektorált | 3 |
| Helyi részvételű rendezvény kiadványában megjelent idegen nyelvű előadásm4 | 2 |
| Magyar nyelvű kiadványban megjelent konferencia-előadásm4 | 1 |
| Külföldi szabadalom | 2 |
| Magyar szabadalom | 1 |
| Recenzió (más szerző művének kinyomtatott értékelése) | 1 |
A belföldi társszerzők külön levélben nyilatkozhatnak a közös cikkekre vonatkozóan arról, hogy az egyes publikációk hány %-a tekinthető saját munkájuknak. A jelölt szempontjából az egyes pontszámok a rá eső aránnyal szorzandók. Ebben a számításban a doktorandusz témavezetője a társszerzők közül automatikusan kihagyandó. Így például a témavezetővel közös kétszerzős cikkeknél a jelölt megkapja a pontszám 100%-át. Ha a társszerzők bármilyen okból nem nyilatkoznak, vagy ha a társszerzők megadott össz-százaléka túllépi a 100%‑ot, a megfelelő pontszámok a szerzők számával osztandók.
Korábbi nyilatkozatnak ellentmondó társszerzői nyilatkozat esetén, amikor ez kiderül, a HBDT köteles vizsgálatot indítani, és erről a BME Habilitációs Bizottságát és Doktori Tanácsát (EHBDT) tájékoztatni.
Ha a szerkesztő írásban nyilatkozik egy még meg nem jelent cikk elfogadásról, de kisebb átdolgozást kér, akkor a lektorált pontszám feléből, ha a változatlan megjelentetésről, akkor a teljes fenti pontszámból kell kiindulni.
A diplomaterv, mint kötelező munka, nem számolható el. A BME doktorandusz-szimpóziumon elhangzott előadás csak akkor számolható el, ha teljes szövege megjelent egy könyvtárban hozzáférhető kiadványban.
PhD minimumkövetelmények az értekezés benyújtásakor
Az értekezés tézispontjaihoz meg kell adni, hogy az eredményeket hol publikálta a jelölt. A tézispontokhoz kapcsolt tudományos közlemények közül legalább egynek szerepelnie kell a Web of Science listáján (ezeknek általában van impaktfaktora).
Ezeket az előírásokat az Építőmérnöki Kar Habilitációs Bizottsága és Doktori Tanácsa (HBDT) 2014. június 18-án megtárgyalta, és az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (EHBDT) 2014. június 26-i ülésén elfogadta. Ez az útmutató a továbbiakban az Építőmérnöki Kar Dékáni Hivatalában és a phdmin.pdf címen mindenki számára hozzáférhető. Az EHBDT 2009. szeptember 24-i ülésén hozott határozat alapján hangsúlyozzuk, hogy a 4 oldalnál rövidebb konferencia-kiadványokra nem jár pont.
