Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemÉpítőmérnöki Kar - építőmérnök képzés 1782 óta

A magyarországi töltések állékonyságát (vagy annak hiányát) számos ismert és több kevésbé kutatott paraméter együttes fennállása eredményezi. A kérdés több oldalról is vizsgálandó, hisz mind a töltés geometriája (rézsűhajlás, padkák, megtámasztó szerkezetek, vagy azok hiánya), mind a talajviszonyok (kimosódásra hajlamos talajok, erózió), árvízvédelmi töltések esetén pedig a töltéssel kapcsolatba lépő víz (legyen az vízfolyás, vagy felszín alatti víz) tulajdonságai mind szerepet játszanak az állékonysági kérdésekben. 

A doktori kutatási program célja a vízoldali rézsűk állékonyságára vonatkozó kérdések tudományos igényeknek megfelelő szintű kidolgozása. A kutatás során a téma irodalmi és statisztikai feldolgozása mellett laboratóriumi vizsgálatok (a rézsűk anyagának vizsgálata, diszperzív talajok felhasználhatósága, talajkezelési, talajjavítási lehetőségek), állékonyság számítási módszerek (hagyományos, illetve véges elemes számításokkal) végzése, valamint a kutatás során megszerzett ismeretek összegzése és rendszerezése szükséges.

A doktori kutatási program szerteágazó, így a jelölt számos irányt kijelölhet, mely magában foglal irodalmi feldolgozás mellett laboratóriumi munkát (diszperzív talajok tulajdonságainak vizsgálata, illetve javítása mind geotechnikai, mind fázisanalitikai szempontok alapján), és kutatói szemléletű megközelítést tervezési feladatok kapcsán, melyek gyakran a végeselemes geotechnikai szoftverek (GEO5, Plaxis) alkalmazásán keresztül járják körül a rézsűk állékonysági kérdéseit (pl. terhelési függvény változása a vízállás figyelembe vételére).

A fentiek alapján a kutatási téma széleskörű, a kijelölt irányok magukban foglalják olyan speciális kérdések vizsgálatát is, mint a különböző rézsűstabilizálási módszereknek (többek között adott geometriájú töltés állékonyságának vizsgálata különböző módszerek együttes, vagy külön-külön alkalmazásával), a töltésre ható terhelések változásainak (úgymint a vízterhelés időbeliségét figyelembe véve), vagy a töltés anyagának megváltozásának (a diszperzív talajok esete) hatását a rézsűállékonyságra.

A számszerűsíthető eredmények mellett kiemelendő a téma gyakorlati szempontból való felhasználhatósága, tekintettel arra, hogy számos hazai rézsűállékonysági probléma esetén felmerült a fenti kérdések vizsgálata.

 

***

 

The stability (or the lack) of the embankments in Hungary is due to the coexistence of several known and many less researched parameters. The issue needs to be examined from different angles, as both the geometry of the embankment (slope angle, berms, supporting strucres or the lack of them) and the soil conditions (soils susceptible for being washed out, dispersive clays), and, in the case of flood protection structures, the properties of the water in contact with the embankment (be it a natural water or groundwater) all play a role in stability issues.

The aim of the doctoral research program is to examine aspects related to the stability of upstream face of slopes at a level that meets scientific needs. In addition to the literature and statistical processing of the topic, the research requires laboratory tests (examination of the slope material such as dispersive clays, and their applicability by soil treatment), stability calculation methods (both traditional and finite element calculations), and the summary and systematization of the knowledge acquired during the research.

The doctoral research program is diverse, it inculdes the study of the topics literature, but also contains laboratory work (such as the examination of the fill materials, geotechnical and phase-analytical parameters of dispersive soils), and assessment of design tasks by researcher points of view, which frequently covers the use of geotechnical finite element softwares (such as GEO5 or Plaxis) to discuss the slope stability issues of embankments (like using a loading curve to simulate the water level).

Based on the above mentioned, the candidate can designate a great number of directions, which could include examining specific slope stability issues such as the effect of the use of different slope stabilization methods or the combination of them, the effect of changes in the way of loads, or the effect of changes in the soil composition on slope resistance.

In addition to the quantifiable results, the practical applicability of the topic should be emphasized, given that the examination of the issues above has arisen in the case of many domestic slope resistance problems.