Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemÉpítőmérnöki Kar - építőmérnök képzés 1782 óta

Magyarországon a művelt területek közel 60%-a belvíz-veszélyeztetett. Ezen hidrológiai szélsőség emberéletet általában nem fenyeget, de a mezőgazdasági területek terméskiesésével annál nagyobb gazdasági kárt okoz. A folyamat hatásmechanizmusát már régóta kutatják. Távérzékeléses megfigyelése nagy részben optikai, kis részben mikrohullámú földmegfigyelő műholdas rendszerekkel történt meg. Mivel a talajnedvesség, a talaj víztelítettsége és a belvíz felszínen történő megjelenése nehezen elhatárolható egymástól, a folyamat műholdas nyomon követése új információval szolgál a jelenség megértésében, annak időbeli és térbeli változásai kutatásában. Az aktív (RADAR) és passzív módon mért mikrohullámú elektromágneses sugárzás érzékeny a talaj, illetve a növényzet nedvességtartalmára. Az említett műholdas szenzorok időjárás- és napszakfüggetlen méréseket tudnak a földfelszínről végezni. Mivel a víz dielektromos állandója igen különbözik minden más felszínborítottsági kategória ugyanezen tulajdonságától, ezért a víz mind talajnedvesség formájában, mind pedig egy felszíni vízfolt megjelenése esetén jól elkülönül környezetétől. Hazánkban több tanulmány is készült belvizes területek optikai szenzorok segítségével történő térképezésére. Aktív mikrohullámú felvételek feldolgozását ez idáig csak a felszíni víz megjelenésének lehatárolására alkalmazták. 
A talajnedvesség és a felszíni víz megjelenésének összefüggését sem aktív, sem passzív mikrohullámú felvételekkel nem vizsgálták hazánkban. Passzív mikrohullámú műholdas adatok alacsony geometriai felbontásuk ellenére több évtizedes idősorral rendelkeznek, adataik kiértékelése új információval szolgál a talajnedvesség kutatás hosszú távú folyamatainak megértésében.
A Sentinel és SMAP műholdas rendszerek fellövése óta az eddigieknél nagyobb felbontású aktív- és passzív mikrohullámú adatok ingyenesen elérhető módon állnak rendelkezésre. Az adatok belvízmegfigyelés-célú kiértékelése még várat magára. A mikrohullámú feldolgozásból származó talajnedvesség-adatok összehasonlítása az optikai képekből nyert értékekkel új eredményeket hoz hazánk belvízi folyamatainak kutatásában. A távérzékelt adatok kvantitatív kiértékelése terepi mérésekkel történő összehasonlításon alapul.