1980-ban a Körösökön két teljesen váratlan gátszakadás következett be olyan
szelvényekben, ahol a veszélyt semmilyen "árvízi jelenség" korábban nem jelezte, ahol
a szelvény méretei teljes biztonságot ígértek. Mindkét szakadás okát sikerült tisztázni:
egyik egy buzgáros talajtörés volt egy ősmeder keresztezésében, másik pedig a
hazánkban akkor legelőször kimutatott diszperzív talaj okozta azt, hogy a
máskülönben jól kivédhető talpcsurgások szakadáshoz vezettek.
Diszperzív az a kötött talaj, melyben a belső felületi erők kicsik. Az ilyen talaj szemcséi
könnyen szétválnak egymástól, a talaj felszínét a víz könnyen erodálja. A diszperzív
talajt tehát legkönnyebben az árulja el, hogy szabad felszínét a csapadékvíz könnyen
erodálja, benne mély hasadékokat, járatokat hoz létre. Ezt még gyepesítéssel sem
lehet megakadályozni. Jól egyezett a gyakorlati tapasztalatokkal az azóta nálunk is
rendszeresített "tűszúrás vizsgálat", mely magát a kritikus jelenséget, egy szűk
nyílásban átfolyó víz erodáló hatását érzékeli. A gáton keresztül valamilyen járaton
vagy repedésen meginduló vízszivárgás a járatot erodálhatja olyan gyorsan, hogy a gát
megmentésére már nincs idő. Több tucat külföldi földgát szakadt már el így és 1980
óta erre már hazai példát is ismerünk.
A kutatás egyik célja kimutatni, hogy a geotechnikai megközelítés milyen módon
hasonló a talajtani alkalmazással, a diszperz talajok és a szikes talajok átfedése
milyen mértékű. Ehhez kiegészítő információkat szolgáltat a Galli-féle mértékadó
hézagtényező vizsgálata. A diszperzív talajok helyszíni gyors azonosítása
árvízvédelmi gátaknál roncsolás mentes módszerrel megoldható. Ez lehetővé tenné a
XIX. században szikesnek nevezett töltésszakaszok vizsgálatát. A kutatással
elérendő célok, vizsgálatok:
Diszperzív talajok geotechnikai jellemzése;
Világszint tanulmány, a nemzetközi irodalom áttekintése;
Talajjal kapcsolatos vizsgálatok;
Külföldi szabványok;
Építési gyakorlat;
Diszperzív talajok gyors helyszíni azonosítása;
Történelmi adatok feldolgozása;
XIX. századi hossz-szelvények átvizsgálása;
1981 óta elvégzett vizsgálatok értékelése;
Diszperzív és szikes talajok közös bemutatása;
Szikesek hazai elhelyezkedése, jellemzése;
Szikesek talajmechanikai jellemzői;
Galli-féle mértékadó hézagtényező kapcsolódása;
Részletes talajvizsgálatok legalább hat mintaterületről;
Diszperzitás meghatározása;
Fajlagos vezetőképesség mérése;
Talaj azonosító jellemzők meghatározása;
Szemeloszlási vizsgálat;
Kémiai összetétel meghatározása;
Galli-féle mértékadó hézagtényező mérése;
Talajtani vizsgálatok;
Duzzadási nyomás mérése;
Ásványtani vizsgálatok;
Diszperzív talajok javítása;
Talajok keverése;
Meszes javítás.