Sekély tavaink és tározóink helyszínrajzilag általában nagy összetettséget mutatnak:
partvonaluk szabdalt, területük jelentős részét szintén erősen szabdalt nádas borítja. Ezeknek a
nyíltvízi és nádasvízi zónáknak aerodinamikai, hidrodinamikai, üledékdinamikai és
termodinamikai szempontból is jelentősen eltérnek a tulajdonságai, ezért érintkezési felületük
környezete általában olyan átmeneti zóna, amely több szempontból (szélprofil, hullámzás,
áramlási sebesség és irány, fenékcsúsztató-sebesség, mederszint, mederanyag-összetétel,
vízhőmérséklet, vízsűrűség, párolgás intenzitása, stb.) is szükségszerűen erős horizontális
gradiensekkel jellemezhető. Az eltérő jellegű tórészek ezeken az átmeneti zónákon keresztül
kerülnek kölcsönhatásba, és ez a mechanizmus fontos szerepet játszik mind a jellegzónák,
mind a teljes tó állapotának alakulásában. Mindez az átmeneti zónák még csak nagyon
hiányosan feltárt kölcsönhatás-folyamataira irányuló kutatásoknak nagy jelentőséget ad. Jelölt
feladata ezen átmeneti zónák főbb jellemzőinek vizsgálata, a kiválasztott karakterisztikus
területeken (pl. a Fertő-tóban) az átmeneti zónákat átfogó helyszíni mérések tervezése és
végzése, a kölcsönhatásokat feltáró részletes adatelemzés, a folyamatoknak a kölcsönhatás-
mechanizmust is kezelni tudó matematikai leírása, és numerikus implementálása.