Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemÉpítőmérnöki Kar - építőmérnök képzés 1782 óta

- Anyag – Szerkezet – Forma - Megvalósulás – konstrukció tervezés, mint szakági tervezés

- Betonösszetétel hatása a betontulajdonságokra

- Szálerősítésű beton modellezése

- Repedések kialakulása és meghatározása betonban

- Tapadó képességet befolyásoló tényezők

- Nagy szilárdságú, szálerősítésű polimerek

- Megerősítések anyagai és módjai

- Tartósság fokozásának lehetséges módjai. Tartósságra való tervezés.

- Fenntartható fejlődés elősegítésének mérnöki eszközei

- Szabotázs, terrorizmus elleni védekezés mérnöki lehetőségeinek elemző vizsgálata

- Építéstechnológiai igények hatása épületeink építészeti megjelenésére

- Liftslab technológia mai szemmel (födémemelés)

- Holdbázis kialakítása

- Szállítható épületek

- Nagy teljesítőképességű betonok szálakkal

- Zsugorodás definíciója és meghatározásának módjai 

- Tűz hatása az építőanyagok tulajdonságaira

- Magas betonban lévő betétek tapadására

- Tűzkárosult épületek felülvizsgálatának lehetőségei

- Tűzállóság fokozásának lehetőségei

- Építőanyagok belső szerkezetének vizsgálata CT-vel
 

- Szerkezeti könnyűbetonok jellemzői és alkalmazási lehetőségei

- Nukleáris erőművek betonjai

- Újrahasznosított betonok tulajdonságainak javítási lehetőségei szálakkal

- Természetes szálak használhatósága betonban

- Üreges és karosszéria jellegű szerkezetek hővezetési ellenállásának meghatározása.
Az összetett szerkezetek hővezetési ellenállását általában méréssel kell meghatározni. Egyedi esetekben, illetve kísérleti fejlesztéseknél azonban a várható eredmények előre becsléséhez célszerű előzetes számítási eljárások kidolgozása, illetve alkalmazása. A hazai szabályozások közül az MSZ 04-140/2:1985. Hőtechnikai szabvány 3.1.6. fejezetében javasol közelítő számítási módszert. Az MSZ EN ISO 6946 jelű EU-konform szabvány 6.2.2. fejezete szintén ad egy (az előzőtől némileg eltérő) közelítő számítási módot. Véges elemek, illetve véges differenciák elvén működő szoftverekkel (Ansys, Therm7, Comsol, Heat 3.5, stb…) történő szimulálással modellez¬hetők az összetett szerkezetek, és ilyen módon is meghatározható egy számított eredő hővezetési ellenállás érték. A MET-LAB-nál lévő TAURUS TLP 300 peremvédett lambdamérő berendezéssel valós mérés végezhető az összetett szerkezeteken, és meghatározható a mért hővezetési ellenállás. A TDK dolgozat célja a szimulált, illetve a közelítőleg számolt értékek korrelációjának vizsgálata, a jellemző eltéréseket okozó tényezők meghatározása, a közelítő számítások alkalmazhatósága értelmezési tartományának becslése, a számított és ténylegesen mért eredmények közötti kapcsolat vizsgálata.

- Természetes építőanyagok épületfizikai tulajdonságai és korszerű rétegszerkezetei.
A hagyományos építőanyagok (föld, vályog, agyag, fa, faszármazék, cellulóz, stb.) téli-nyári hő- és páratechnikai viselkedésének vizsgálata, tervezési adatbázis összeállítása a hazai és nemzetközi ta-pasztalatok, illetve saját laboratóriumi mérési eredmények alapján. A hagyományos építőanyagokból összeállított réteges szerkezetek épületfizikai működési elvének vizsgálata, közelítő számítások és részletes szimulációk végzése, és azok eredményei alapján javaslattétel az energetikai és pára¬technikai szempontból optimális, költséghatékony rétegfelépítésekre.

- Nanotechnológiás hőszigetelések hatásának számítással és méréssel történő igazolása.
A hazai építési piacon megjelent speciális, nanotechnológiát alkalmazó vákuumszigetelések és kerámiagyöngy adalékos festékek általában nem rendelkeznek egzakt módon mért hőtechnikai paraméterekkel. A TDK dolgozat készítése során a lehetséges innovatív mérési módszerek kidolgozása, és ellenőrző kísérleti mérésekkel történő validálása, illetve az ezirányú kutatások megalapozása és elindítása a cél.

- Talajon fekvő padlók rekonstrukciójának épületfizikai kérdései

- Műtárgyak vízszigetelése – technológiai és gazdaságossági összehasonlítások

- Fagerendás födémek komplex felújításának technológiai és épületszerkezeti megoldásai, értékelésük

- Használati víz elleni szigetelés hiányára visszavezethető épületkárok és a helyreállítási lehetőségek

- Beépített tetőszerkezetek rétegrendjeinek hő- és páratechnikai korszerűsítése

- Vízszigetelés földrengéses területeken

- Cementkötésű anyagok korai zsugorodási repedésérzékenysége

- Cementkiegészítő anyagok hatása a betonok és/vagy a cementkő korai zsugorodási repedésérzékenységre

- Hulladékanyagok alkalmazása beton adalékanyagként, és azok hatása a beton anyagjellemzőire

- Hulladékok alkalmazása cementkiegészítő anyagként

- Adalékanyagos könnyűbetonok anyagjellemzőinek vizsgálata

- Könnyű adalékanyagok belső utókezelő hatása a könnyűbetonok anyagjellemzőire

- Beton térkő és díszítőkő burkolatok csúszási ellenállásának vizsgálata

- Aluljárók burkolatainak diagnosztikai vizsgálata, az állapotértékelésből levonható tanulságok

- Ragasztott csapok tapadása aszfaltban

- Utólagos rögzítések teherbírása aszfaltban

- Az energiatudatos szemlélet erősítésének lehetősége az Építőmérnöki Karon; tantárgyakon belül, és tantárgyközi kapcsolatok létrehozásával

- Természetes szálak tartósságának növelési lehetőségei szálerősítésű betonban

- Szalma és vályog falazatok külső felületképzési lehetőségei csapóesőnek kitett homlokzatfelületeken

- Épületek nyári hőkomfortjának vizsgálata dinamikus épületszimulációs szoftverrel

- Építőanyagok és szerkezetek összetett hő- és nedvességtranszport modellezése 

- Kerámia béléstestes födémek hőtechnikai viselkedése tűz esetén

- Épületszerkezetek hőtechnikai viselkedése tűz esetén

- Városléptékű épületfizikai szimulációk

- Aerogélek alkalmazása az építőiparban

- Hővisszaverő bevonatok, reflektív felületű tetők (Cool Roof) alkalmazása

- Alapozások típusainak hatása az épületek fűtési energiaigényére

- Hazai szemcsés/kötött talajok hőtechnikai tulajdonságai

- Talajvíz hatása az épületek hőveszteségeire

- Felületképzések emissziós tulajdonságai és hatásuk a termovíziós vizsgálatok során

- Szélsebesség és szélirány hatása az épületek hőveszteségeire

- Mechanikai rögzítések hőtechnikai hatásai

- Táblás hőszigetelések habarcsos rögzítéseinek hő- és páratechnikai vizsgálata

- Passzív napenergia hasznosító épületszerkezetek

- Vasbeton lemezek hővezetési tulajdonságai a vasalás függvényében

- Szálerősített betonok hőtechnikai tulajdonságai

- Betonok idő és nedvességfüggő hővezetési tényezője

- Pontmegfogásos üvegszerkezetek hőtechnikai viselkedése

- Bordavázas függönyfalak hőtechnikai viselkedésee

- Takart bordás függönyfalak hőtechnikai viselkedése

- Könnyűbetonok fagyállóságának vizsgálata - a vizsgálati módszerek összehasonlítása

- Könnyűbetonok roncsolásmentes vizsgálata

- Hőszigetelések vizsgálata különleges körülmények között

- Nanotechnológiás hőszigetelések speciális kérdései

- A passzív napenergia hasznosítás szerkezetei és méretezési lehetőségei

- Történeti épületek energiatudatos felújításának lehetőségei

- Kéthéjú homlokzatok energetikai viselkedése

- A nyári túlmelegedés elleni védekezés passzív eszközeinek vizsgálata

- Környezetminősítő rendszerek (LEED, BREEAM, DGNB)

- Matematikai optimalizáció lehetőségei az épületenergetikában

- Épülettipológia kidolgozása

- Fenntartható településtervezés szempontjai

- Alacsony vagy nulla energiaigényű és épületek környezetre gyakorolt hatásának elemzése a teljes életciklus figyelembe vételével

- Közel nulla energiaigényű épületek tervezése és szerkezetei